Milyen különbségek vannak a különböző anyagokból készült műanyag csövek nyomásállóságában és korrózióállóságában?

Műanyag csövek A különböző anyagok száma szignifikáns különbségekkel rendelkezik a nyomásállóság és a korrózióállóság között, amelyek közvetlenül befolyásolják alkalmazásuk forgatókönyveit és a szolgálati élettartamot. Az alábbiakban egy részletes elemzés:

Gyakori műanyag csőanyagok és azok jellemzői
PVC (polivinil -klorid)
Nyomás ellenállás: A PVC csöveket általában alacsony nyomású vagy közepes nyomású rendszerekben használják, és nyomásállóságuk a fal vastagságától és fokától függ (például PVC-U vagy PVC-M). A standard PVC csövek nyomástartománya általában 6-16 bar (bár), amely alkalmas ivóvízszállításra és vízelvezető rendszerekre.
Korróziós rezisztencia: A PVC jó korrózióállósággal rendelkezik a legtöbb sav, lúg és sók számára, de érzékenyebb bizonyos szerves oldószerekre (például ketonok vagy aromák), és a hosszú távú érintkezés az anyag lágyítását vagy oldódását okozhatja.
PE (polietilén)
Nyomás ellenállás: A PE csövek (különösen a HDPE, nagy sűrűségű polietilén) nagy nyomású ellenállással rendelkeznek és alkalmasak a nagynyomású szállítási rendszerekhez. A HDPE csövek nyomástartománya elérheti a 16-25 bar-t, vagy még magasabb szintet, és széles körben használják a földgáz-, olaj- és hidraulikus szállításban.
Korrózióállóság: A PE kiváló korrózióállóságot mutat majd szinte minden vegyi anyaggal, beleértve az erős savakat, az erős bázist és a sókat. Széles körben használják a tengeri mérnöki és vegyiparban.
PPR (véletlen kopolimer polipropilén)

Nyomás ellenállás: A PPR csöveket elsősorban a meleg és a hidegvíz szállító rendszerekben használják, és nyomásállóságuk mérsékelt, általában 10-20 bar között. A PPR -csövek magas hőmérsékleten történő nyomásállósága jobb, mint a PVC, de alacsonyabb, mint a HDPE.
Korróziós rezisztencia: A PPR jó korrózióállósággal rendelkezik a legtöbb szervetlen savval, bázissal és sókkal szemben, de néhány erős oxidáló anyag (például koncentrált salétromsav vagy krómsav) befolyásolhatja magas hőmérsékleti körülmények között.
HDPE (nagy sűrűségű polietilén)
Nyomás ellenállás: A HDPE csövek az összes műanyag csőben a leginkább nyomásállóak, és alkalmasak a nagynyomású gáz- és folyékony szállításra. A nyomástartomány általában 16-30 bar feletti, a falvastagságtól és az osztálytól függően.
Korróziós rezisztencia: A HDPE rendkívül nagy kémiai stabilitással rendelkezik, és szinte minden sav, lúg és sók korróziójának ellenáll, így nagyon alkalmas vegyi üzemek, szennyvízkezelő üzemek és tengervíz szállítási rendszerek számára.
PVDF (polivinilidén -fluorid)
Nyomás ellenállás: A PVDF csövek nagy nyomású ellenállással rendelkeznek és alkalmasak közepes és nagynyomású rendszerekhez, általában 10-25 bar tartományban.
Korróziós rezisztencia: A PVDF az egyik legkorrózív ellenálló műanyag cső, különös tekintettel az erős savak, erős lúgok és más korrozív közegek szállítására. Széles körben használják a vegyiparban és a félvezető gyártásában.

Az anyagválasztás kulcsfontosságú tényezői
Nyomásigény
Ha nagynyomású folyadékokat vagy gázokat kell továbbítani, akkor a HDPE vagy a PE csövek kiválasztása ajánlott.
Az alacsony nyomású rendszerek esetében a PVC vagy a PPR csövek általában gazdaságosabb választások.
Média típus
A PVC és a PE gyakori választás a rendes víz vagy szennyvíz szállításakor.
Vegyi vagy tengervíz környezetben a HDPE -t vagy a PVDF -et prioritást kell adni a korrózióállóság biztosítása érdekében.
Hőmérsékleti körülmények
A PPR -csövek alkalmasak a melegvíz szállítására, míg a PVC és a PE alkalmasabb a normál vagy alacsony hőmérsékleti környezethez.
A HDPE és a PVDF széles hőmérsékleti tartományban használható és szélsőséges körülmények között alkalmasak.
Költség és karbantartás
A PVC és a PPR alacsonyabb a kezdeti költségekkel, de gyakoribb karbantartást igényelhet.
A HDPE és a PVDF magasabb a kezdeti költségekkel, de tartósságuk és alacsony karbantartási követelményeik miatt hosszú távon gazdaságosabb.

A különböző anyagok műanyag csöveinek nyomásállóságának és korrózióállóságának különbségei elsősorban a következő szempontokban tükröződnek:

A tényleges alkalmazásokban a megfelelő csőanyagot a speciális felhasználási feltételek szerint kell kiválasztani (például nyomás, közepes típusú, hőmérséklet és költség) a rendszer biztonságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében.